mondtam hogy hanyag és lusta vagyok...

szóval ismét itt... vagy ezt már irtam egyszer, akkor bocsi...

talán nem idörendben de akkor lássuk mi is történt velem a nagyvilág egy kis szegletében...

mult szerdán ismét probálkoztam a klagenfurti Waidmanssdorf piacon
mint mondjak ... maradandó élményt okozott... azóte nem is megyek

a forgalmam abbol állt, hogy a szomszéd, sült csirkét árusitó hölgy vett 2db kilós linzert, és igy lett valami forgalmam... legalább az 5 eurós helypénzt ki tudtam fizetni...

ja, és eladtam 5 db 10 cm rekeszt, ami a másik oldali kollégának tetszett meg, és praktikusabbnak találta mint a sajátját... ujabb 6 euró bevétel... lehet hogy gondolkodnom kell az választék, és termékbővitésen...:)

a csirkés csaj ezután még egy kis ebédet is csomagolt nekem a friss sütésből... egy comb és egy mell...

isteni volt! a másik szomszéd, a szlovén süteményt áruló srác is adott 2 db szlovén specialitást, ami nagyon finom volt... legalábbis nekem bejött, de családnak túl sok volt benne a mazsola, mák, dió...

másnap a Benediktiner platz... hajnali 3 as kelés...

DE MEGÉRTE...még sok ilyen napot kivánok magunknak, csak ugy pörgött az idő...

pénteken nem dolgoztam, mert jött a Grazi magyar mikulás és oda mentünk családostul...

az ünnepség után pedig egy kicsit sürüre vettük a figurát, mert a család többi tagja szonbathelyre ment, ahol is találkoztak a kölykök a nagyszülökkel és mentek Magyarországra egy jo hosszú hétvégére, mert itt kedden ünnep van (Mária ...) és a hétföt megkapták iskolaszüneti napnak...

szombat...

elindultam az Augasse i piacra, de mivel csak egy elárusito volt és az idő is pocsék volt, otthagytam az egészet és elindultam haza...

mára egyébként is kirándulást szervezett Horváth Csaba, és mivel külön is felhivott engem, ugy döntöttem megyek...

bár ne tettem volna... estére mintha egy túlélő túrát csináltam volna végig , ugy el voltam fáradva...

Csaba, egyébként 65 éves és tavaly hatalmas balesete volt, kérdéses volt hogy egyáltalán fog e még járni... most meg itt megy elöttem, és iramot diktál...

ha nem ö lenne elöttem , isten uccse feladnám és haza mennék... persze nincs autóm, messze vagyunk gráztól és egyéb apró kellmetlenségek...

A hegy megmászása után, amikor is 500 m es szintkülönbséget győztünk le, (számomra mintha a himalája lett volna...) még tartogatott meglepetést számunkra Csaba...

Frohleiten , egy kis városka, esti fényei...

Utánna még egy kis meglepetés a Krampusz nézés...
de itt már mindenki feladta, mert nem jöttek időben a dögök, és igy hazamentünk...
Ja én még elmentem a hétvégi somlói galuska adagért amit a holnapi piacra karok vinni...