péntek, január 22, 2010

szeretem Klagenfurtot...

szeretem K-t. Ma éppen sütött a nap egy felhőfoszlány szélén , legalább 30 máspdpercig... egyből megszerettem az eddig szürkének tartott várost...
közben a Brigivel beszéltem és épp egy nagyon fontos dolgot mondott de én csak a napsütésröl áradoztam... meg is volt a napi durcs adag, mindkettőnk részéről , bár azt hiszem vissza tudnám mondani amit mondott...
költözünk, nem költözünk? ez itt a kérdés...
na kezdem elölről...
január 7 én ujfent elkezdtem dolgozni a szvemnek oly kedves Benediktiner platzon...
tudjátok az első munkahelyem ahol pénzt is tudok kersni...
szóval, csütörtök, és jön beszedni a helypénzt a piacfelügyelő bácsi...
és mit hoz, hát jó hirt hoz...
jövö héttől bent árulhatok a piac területén, ahol szerintem csak kihalásos alapon lehet helyet kapni...
legalábbis Grázban igy van mert Mária Teréziáig vezetig vissza a kereskedők a a helyfoglalásukat... ugy 15 20 évet kell várni egy helyre egy külsősnek...
na vissza K. ba...
minden csütörtökön a belső udvarban lehetek...
szombaton még nem de az első lépés a legfontosabb...
fel is borul az életem, mert az eddig szépen tervezgetett utánfutós vagy sátras eladási terveimet egy kicsit keresztül is huzza...
NEM panaszkodom... DICSEKSZEM
az első ajándék az ide évtől NEKEM ...
és hol van még a szülinapom és hol van a MAJA évfordulom amikor is uj távlatok fognak nyilni elöttem...
legalábis Brigi mindig ezt mondja és miért ne hinnék Neki...
a pozitiv gondolkodás ugysem áll tőlem távol...

Az első csütörtök a PIACON
elökészületként előző héten készitett képek alapján Brigivel megtervezzük a standot...
nem volt egyszerü de végül is közös nevezőre jutottunk...
megvannak az uj reklámtáblák...
egy kis uj áru is került...
és a lelkesedés, egy kis szorongással vegyitve...
azért megint nekem is kijut egy kis változás a jól bejáratott életemben, ami már egyszerünek tünt...
ilyenkot kezdem megérteni a gyerekeimet akiket a megszokott életükből kirángatva hoztunk el Otthonról az IDEGENBE...
nem bántam meg, és azt hiszem ŐK se...
próbálok is sokat beszélni erről velük...
itt Brigiről nem esik szó , az Ő gyötrödéseiről, de azt hiszem ő is tudja , hogy jól döntöttünk...
csütörtök...
ébresztő 3 kor, na jó egy kicsit késöbb 3, 15 re volt az ébresztőm beállitva...
másfél óra kellemes vezetés a pályán és már meg is érkeztem...
megkeresem a piacfelügyelöt, megmutatja, kiméri a helyem a hosszú asztaloknál...
és már neki is állhatok kipakolni...
közben meismerkedem a szomszédokkal, akik közül az egyik csak 35 éve jár pacozni az anyja meg 50 éve...
van itt tradició, dögivel...
kicsit érdekesen néznek rám, de a kiosztott karácsonyi maradék szaloncukor megtesz a hatását és beszédbe is elegyedünk...
a mögöttem levő pékség, cukrászda a nap végén a kezembe nyom valami fánkszerüséget és Kärten specialitásként ajánlja nekem...
vajon a szépségemért kaptam, vagy a szaloncukrot viszonozták...
soha nem fogom megtudni...:)
a régi stand szomszédaimat végigjártam,mind szivből (!) kivánt minden jót az új helyemhez...
a piac végén pedig még egy kis vigasztalást is kaptam mindekitől, minden régi piacostól, hogy nem volt olyan jó a mai piac mert nagyon kevesen voltak, de azért ne keseredjek el, mert ennél csak jobb lesz...
ja a piacfelügyelö is ezt mondta, mintha mentegetőzni akart volna, amire lássuk be neki aztán semmi szüksége...
érdekesség...
egy hölgy telefonált és igy nem teljes figyelemmel próbált vásárolni, diót az én magyar standomon...
már fizetéshez készült amikor is megkérdezte, ez a dió hazai?...
mikor megtudta, hogy magyar diót kapna, akkor nagyon udvariasan visszakozott és köszönte, de Ö hazi árut szeretne venni...
MIKOR FOGJUK EZT MEGTANULNI, VAGY ÁTVENNI TŐLÜK???
irigylésre méltó a gondolkodásuk... ahogy a hétköznapi ember is a saját piacukat védi...
Viktring...
A mai piac végén kérdeztem a velem szemben árusitó Fredit, hogy nem árulna e magyar friss paprikát...
dolgozik bennem a kereskedő, hátha ő, vagy ő általa el tudnék adni valamilyen más árut is...
A válasz...
sajnos én nem árulhatok magyar paprikát mert én osztrák termelő vagyok...
ellenben te, azaz én nyugodtan árulhatok és biztos hogy keresni is fogják...
sőt áruljál, hozzál magyar szalámit, felvágottat, sajtot mert azt is biztosan keresik itt...
ja Fredi ugyan ezt árulja... szalámit, felvágottat, sonkát, házi sütésü kenyeret és sütit...